Rudolf Chmel kormányalelnök nyilatkozata az Emberi Jogok Napja alkalmából

     Az ENSZ 1948 december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely dokumentum elfogadásának napját minden évben az Emberi Jogok Napjaként ünneplik. Erről a napról annál inkább megemlékezünk, hogy érzékeljük, az igazságtalanság, a jogtalanság, mi több, a jognélküliség időnként teret nyer. Nem csupán Kínában, Fehéroroszországban vagy Mianmarban! A demokratikus Európában is!

 

     A Szlovák Köztársaság Kormánya programnyilatkozatában kiállt a korábbi megbízatási időszak azon korlátozó jellegű jogalkotási és politikai intézkedéseinek helyreállítása mellett, amelyek nem voltak összhangban az emberi jogok alapelveivel, valamint igyekszik jóvátenni mindazon eseteket, amelyek során az általános emberi jogok sérülhettek. Az említett esetek bizonyos részét jogalkotási eljárással lehet orvosolni. Vannak azonban olyan ügyek, amelyek lényegi része mélyebben gyökerezik. A gondolkodásunkban, gondolkodásmódunkban, valahol, ahol nem mindig kerekedik felül az ésszerűség, a ráció.

 

     Ide tartozik számos sztereotípia és előítélet, amely a többség és kisebbség közti viszonyrendszerben munkálkodik. E tekintetben a magyar kisebbség fedi le a kérdéskör meghatározó részét, ami nem csupán a Közép-Európában megerősödő nacionalizmussal függ össze. Ide sorolható az összetett roma kérdés is, amelyiket az állam nem egy esetben úgy igyekszik rendezni, hogy a roma gyerekeket indokolatlanul sorolja be speciális iskolákba. Azok a szegregációs irányzatok is ide tartoznak, amelyek a többségi lakosok és a roma kisebbség együttélésének kérdését falak felhúzásával „oldja meg“. Az ilyen és hasonló esetekben az államnak nem csak  kötelessége kiállnia az állampolgárai mellett, hanem meg kell teremtenie a jogtalanság és jognélküliség jóvátételének feltételeit is.

 

     Különösen azok az esetek szembetűnőek, amelyek során az állam az egyén méltóságát sérthette meg. Az ilyen esetekben olyan lépéseket fogok kezdeményezni, amelyek az igazságos jogorvoslathoz vezetnek, valamint az egyén életébe történő elfogadhatatlan beavatkozás ellen határozott védelmet jelentenek. A méltóságot sértő ilyen drasztikus beavatkozások miatt is szükség van arra, hogy pontot tegyünk számos ügy végére. Mindenekelőtt Malina Hedvig ügyét kell megoldani. Úgy vélem, hogy ebben az esetben megsérült az igazságos bírósági eljáráshoz való joga, meggyőződésem, hogy a politikusok idő előtt avatkoztak be az ügy kivizsgálásába, sőt befolyásolták azt, s ezzel megsértették emberi méltóságát. Az a tény, hogy több mint négy éven keresztül szó szerint kínozni engedtük, éppen az emberi jogok napján komoly figyelmeztető jelnek számít, s ezekért a sérelmekért szeretném Malina Hedviget megkövetni.

 

     Szlovákiának nincs oka arra, hogy az emberi jogok terén Európa skanzenévé váljon, s nincs indítéka meghátrálni a nacionalisták, idegengyűlölők, fajgyűlölők, újfasiszták és szélsőségesek elől. Sem a közel- és régmúlt azon képviselői elől, akik a történelem során aljasságra vetemedtek, sem azok elől, akiket még óv a mentelmi jog. Szlovákia modern és toleráns állam, amely meg akarja védeni, és meg is fogja védeni az emberi jogokat.